Beszámoló –Dávid, Isten választottja

Idén sem maradtak el nyári táboraink. A 9-12.-es táboraink egyikét a már megszokott helyen Pálpatakán szerveztük meg. Nem tudom miért, de a fiatalok számára igen vonzó ez a hely, aki egyszer megjárta magát itt, az vágyik újra visszatérni. Ez lehet az oka, hogy idén is sok olyan fiatallal táborozhattunk együtt, akiket valamilyen élmény kötött, hozott vissza erre a helyre. Ők persze hívták a barátaikat, barátnőiket. Szóval voltunk szép számban, és ennek nagyon örültünk, elsősorban azért, mert láttuk, hogy Isten hívja a fiatalokat, találkozni akar velük és vannak, akik meghallják ezt a hívást és nyitottak erre a találkozásra. Mi pedig igyekeztünk Isten segítségével megszervezni ezt a találkozást.
Az egy hétig tartó tábor témáinak alapjául Dávid életét választottuk. Ezt a nevet is adtuk a tábornak: Dávid, Isten választottja. Dávid életén keresztül próbáltuk Istent még jobban megismerni és felfedezni azt, hogy Isten hogyan lát engem, hogyan tekint rám, milyen értékekkel ruházott fel és hogyan maradhatok én is hűséges hozzá. Persze mindezt nem elég tudni elméletben, nekem is igent kell mondanom Istenre, be kell ismernem azt, hogy nem vagyok tökéletes és egyedül nem vagyok képes megoldani életem problémáit: el kell fogadnom, hogy szükségem van Istenre, szükségem van az Ő Szentlelkére, az Ő erejére, akiből nap, mint nap meríthetek. A Zsoltárok könyvében nagyon sok olyan zsoltár van, amit Dávidnak tulajdonítanak. Ezek a zsoltárok tükrözik Dávidnak Istennel való kapcsolatát. Az Istennel való kapcsolatot nekünk is meg kell élnünk, ápolnunk kell, azáltal, hogy nap, mint nap időt szánunk az Istennel való beszélgetésre. A tanítás végén volt alkalma mindenkinek elvonulni és egy hosszabb időt tölteni Istennel. A záró tanítás az igazi barát, a közösség megtartó erejéről szólt. Egy igazi barát, egy közösség sokat segíthet abban, hogy meg tudjunk maradni Isten útján. Egy délutáni műhelyben szó volt a párkapcsolatról, kommunikációról egy kapcsolaton belül és tisztaságról. Idén is sokan elköteleződtek a tisztaság mellett.
A tanítások, a kiscsoportos beszélgetések általában a délelőtti program részei voltak. Azonban délután sem unatkoztunk, a sportjátékok, a tánc és a különféle műhelyeké volt a szó. Esténként volt alkalom közös beszélgetésekre, előkerültek a társasjátékok, vagy épp az Új Remény koncertjén dicsértük Istent.
Természetesen idén sem maradt el a focibajnokság, na meg az akadályverseny sem. A tábortűz körüli közös tánc, éneklés a hangulatot még inkább feldobta.
A papjaink sem hiányoztak a táborból. Fülöp László és Csont Ede atyák töltöttek velünk néhány napot, áldásos jelenlétük számunkra pótolhatatlan és mindig nagy kincs. Úgyhogy nagyon örültünk nekik.
Minden alkalommal, amikor Pálpatakára jövünk, a helyi plébános Bordi János és az igazgató úr Csutak Attila vendégszeretetét élvezhetjük. Mindig nagy szeretettel fogadnak és váratlan helyzetekben is segítenek, mint ahogy ez az idén is történt.
A 13 fős szolgáló csapatnak pedig köszönet az odaadó szolgálatáért. Nagyon jó kiscsapat voltunk. Mindezért és mindenért a legfőbb köszönet és dicséret Istené, aki hűséges hozzánk mindörökké.

Végül pedig néhány visszajelzés a fiatalok részéről:
„Jó volt újra látni régi arcokat és új barátokat szerezni. Nagyon jó volt újra megtapasztalni Isten szeretetét. A programok színesek voltak, tanulságosak, így nem volt időnk unatkozni.(Ü. Renáta)”
„A Szentlélekhívá
s csodálatos élmény volt számomra. Éreztem a szívemben, ahogy a Szentlélek megérint, mint még soha. Olyan tapasztalat volt, amely rendkívül megerősített hitemben. De emellett minden tanítás, játék, ének egy-egy élmény volt számomra. (K. Norbert)”
„Eszméletlenül jól é
reztem magam, több ölelést kaptam, mint bármikor, önmagam tudtam lenni és érezhettem, hogy értékes vagyok. A reggeli imák alatt feljövő könnyek, a Szentlélekhíváson a szívemet eltöltő béke és a határtalan nevetés csodálatos emberek társaságában, egyszerűen elfelejthetetlen emlékeket teremtett. Vízi csaták, az asztalnál és a szünetekben született poénok, a táncórák, a felejthetetlen beszélgetések és a sok új barát –egyszerűen minden felemelt és boldognak, igen boldognak érzem magam.(D. Júlia)”
„Úgy érzem, ez a tábor sok mély és bensőséges megtapasztalást jelentett számomra: régi és új emberekkel való találkozás, az együtt játszás, a műhelyeken együtt töltött idő. Nekem a tánc és a párkapcsolati műhelyek tetszettek, na meg a ping-pong . Végül, de nem utolsó sorban az Isten kapcsolatom is nagyba fejlődött, éreztem az egész tábor ideje alatt a jelenlétét és világossá vált számomra, hogy nagyon szeret és ezt meg is mutatta a tábor ideje alatt. A Szentlélek ajándékai csodálatosak és te is megkaphatod. (H. Beáta) ”