www essaywriter net how do i start my essay introduction employment agency business plan removing typewriter ink from paper cell phones in school essay how can i buy a research paper research paper title format describe the world you come from personal statement


Aranyszájú Szt.János az imádságról

Amikor kimondom e szót: imádság, ne szavak egymásutánjára gondolj, hiszen az sóvárgás az Isten után, szavakba nem önthetõ, kimondhatatlan áhítat.Az imádság a lélek világossága, Istennek igazi megismerése, közvetitõ Isten és az emberek között....

 


 

Aranyszájú Szent János: Az imádság a lélek világossága

Legfõbb kincsünk az imádság, az Istennel való beszélgetés; hiszen ez találkozás és együttlét Istennel. Amiként testi szemünk fényessé lesz, mihelyt a fényt megpillantja, úgy ragyog és tündöklik az Isten felé forduló lélek is, szavakkal le nem írható isteni fényben. Persze azt az imádságot értem, amelyik a szív mélyébõl fakad, nem pedig csak bizonyos megszokásból történik: nem meghatározott alkalmak és idõközök szabják meg, hanem éjjel és nappal szünet nélkül tör elõ.

Mert gondolatainkat nemcsak akkor kell Istenre irányítanunk, amikor belefogunk az imádkozásba, hanem az Isten utáni vágyakozásunkat és a reá való emlékezésünket is kapcsoljuk bele mindennapi teendõink végzésébe: a szegények gyámolításába, egyéb gondjainkba és üdvös jótékonykodásainkba. Isten iránti szeretetünk, mint a só, ízt ad mindennapi életünknek, és olyan lesz, mint a kedves ételáldozat az Úr elõtt. Ne sajnáljuk, ha sok idõt fordítunk is rá, mert egész életünkben mindig nagy haszon árad ránk belõle.

Az imádság a lélek világossága, Istennek igazi megismerése, közvetítõ Isten és az emberek között. Az imádság által a magasba emelkedõ lélek az egekbe hatol, és kimondhatatlan ölelésekkel karolja át az Urat. Mint a csöppnyi gyermek az anyjához, úgy sír fel, és könnyezve esdi az isteni táplálékot; saját kívánságai szerint kér, de az ajándék, amit kap, különb az egész látható világnál!

Az imádság tiszteletre méltó követünkként van jelen Istennél, megvidámítja a lelket, lecsendesíti érzéseit. Amikor kimondom e szót: imádság, ne szavak egymásutánjára gondolj, hiszen az sóvárgás az Isten után, szavakba nem önthetõ, kimondhatatlan áhítat, nem is emberi teljesítmény, hanem az isteni kegyelem mûve, amelyrõl az Apostol is azt mondja: Nem is tudjuk, hogyan imádkozzunk helyesen. A Lélek azonban maga könyörög helyettünk szavakba nem foglalható sóhajtozásokkal (vö. Róm 8,26).

Az imádságnak ezt a kegyelmi ajándékát, ha valaki megkapja az Úrtól, ez el nem rabolható kincs lesz számára, és ez a mennyei táplálék teljesen betölti a lelkét. Aki pedig ezt megízleli, az az Úr iránti bensõséges örök szeretetre gyullad, és szívét mintegy lobogó tûzként hevíti.Az imádkozásnak ezt az eredeti módját megvalósítva díszítsd lelked házát szerénységgel és alázatossággal, tedd ragyogóvá az igazságosság fényével; ékesítsd jó cselekedetekkel, mint mûvészi aranylemez-díszítéssel, és tedd mutatóssá azt – cifra és díszes kövek helyett – hittel és nagylelkûséggel. Mindezek fölé hajlékod betetõzéséül építsd fel az imádság boltozatát. Tökéletes házat építs tehát az Úrnak, hogy abban, mint fényes királyi házban, láthasd õt vendégül: õt, akinek már-már mintegy élõ mását hordozod kegyelme által lelked templomában az imádság erejébõl.

 Forrás: Az imaórák liturgiája II. 57-58

{moscomment}