helping poor people essay dissertation layout example of business plan executive summary sample apa literature review paper custom writings com review custom research essays essays on the joy of helping others dissertation dubai tourism homework help feww best custom writing service


Kutyából nem lesz szalonna....vagy mégis ???/

jún
13

 

Ahoz képest, hogy néha milyen száraznak gondoltam az Apostolok cselekedetei-t, ...mert hogy vannak részek ahol csak konkrétan azt írja le, hogy honnan hova mentek s hány napot ültek..., elég sok mindenre rámutatott Isten.

Az ApCsel 9, 10-16ban az Úr megkéri Ananiást, hogy menjen el Saulhoz, aki akkor érkezett Damaszkuszba és megvakult a nagy fényeségtől amikor Jézus megszólította őt az égből. Ananiás azonban akadékoskodik, s elmondja az Úrnak, hogy ő már több embertől is hallotta, hogy sok gonoszat tett ez a Saul...Mintha kérdőre vonná Istent, hogy mit akar egy ilyen gonosz embertől...akit igazából ő nem is ismer...csak hallott róla.

Isten ezt válaszolja neki: "Csak menj, mert kiválasztott edényem ő nekem, hogy hordozza nevemet a pogányok, a királyok és Izrael fiai előtt."

Milyenek is vagyunk mi emberek...milyen is vagyok én?!?! Képes vagyok valaki iránt ellenszenvet táplálni annélkül, hogy ismerném, elég ha csak egy ismerősöm leírja őt.

És én is hányszor kritizálok valakit valakinek, s meg se ford a fejembe, hogy lehet, h az én hatásomra ő is másképp fogja látni azt az emberkét. Már előre megpecsételtem...s lehet, hogy ez miatt esélyt se adunk a másiknak, hogy megmutassa az igazi énet. S közben lehet, hogy épp Isten tervét akadályozom...

Számomra sokatmondó az, ahogy Saulból Pál lett, egy keresztényeket üldözőből, egy keresztény mártir.  Még, hogy kutyából nem lesz szalonna...?!?!

Hányszor van az, hogy úgy gondolom egy emberről, hogy fölöslegesen "papolok" neki, mert soha nem fog Istenhez közelebb kerülni és soha nem fogja megérteni, hogy miért élek úgy ahogy, s köszöni szépen ő jól meg van a maga életével  S van amikor alább hagyok azzal, hogy tanúságot tegyek, mert már úgy érzem, hogy csak hiába lenne…elmegy a fülük mellett.

Ki hatalmazott fel engem arra, hogy eldöntsem, hogy Isten kinek és mikor változtassa meg az életét. Péter is megértette, hogy nem szabad senkit közönségesnek vagy tisztátalannak mondania.

A zsidók akár meg is ölték azokat akik keresztények lettek és hírdették az örömhírt.

Én nem ölök meg senkit ha más vallású vagy nem hisz Istenben…még csak meg se ütöm…de hányszor mondok vagy gondolok rossz dolgokat ezekről az emberekről…akik ugyancsak Isten teremtményei.

Kérdem én magamtól és tőletek is…Istennek  vajon nem ugyanúgy fáj az, hogy megvetek egyet a szeretett teremtményei közül mintha megölném??… Az hogy leírom mint embert…nem olyan mintha megölném azt a személyiségét amilyennek Isten igazából teremtette?

Nem tudom, hogy Isten kiket akar megszólítani általam…s függetlenül attól, hogy ők, hogy élnek vagy, hogy én mit gondolok róluk, Neki lehet, hogy épp egy fantasztikus terve van velük, mint Pállal is. 

Ne ítélkezzünk s merjünk bátran beszélni Istenről még azoknak is akik „reménytelen helyzetnek” tünnek számunkra….nem tudhatjuk, hogy mikor jön el az a nap…az a perc amikor Isten belép az életükbe.