Jónás (2) - akit Isten megrázott

Előző elmélkedésünkben szó esett arról, hogy Isten nem hagyta annyiban, hogy Jónás csak úgy el akart húzni Spanyol földre, hanem egy „kis szellővel” leállította a hajót és egy „tengeralattjáróval” visszaszállította Izrael partjaira.

De miért is „fárasztotta” magát Isten ezzel a művelettel? Hát most komolyan: vihar, hatalmas hullámok, cet, mindez csak 1 emberért?! Ennyire fontos volt neki Jónás? Nem talált helyette egész Izraelben mást, akit elküldhetett volna? Végül is nem volt valami nagy meló: végigsétálni a városon, aztán időnként elkiáltani, hogy „térjetek meg, különben elpusztultok”. Ezt igazán bárki megtehette volna...

Az igazság az, hogy nem talált. Mert nem keresett! Mert nem akart keresni, sem találni! Istennek Jónás kellett és senki más! És ha űrhajóval repült volna a Holdra, akkor meteoritet küldött volna, és valami hatalmas űrlényt, hogy visszahozza!

Emlékeztek az elveszett bárány történetére? Ilyen a mi Istenünk! Neki az az egy kell és ha vénasszonyok potyognak az égből, neki akkor is az az egy kell!

Tudod mi a jóhír ebben? Az, hogy Veled is így van! Ha te egyszer már rábíztad az életed, Ő azt komolyan veszi és utánad megy! Ha kell megrázz, akár össze is tör... Jónás nem lehetett valami nagy formában, amikor a hal kihányta a partra. És azt, hogy „kihányta” vedd szó szerint! Hánytál már? Akkor érted miről van itt szó...

Na jó (teológusok kedvéért), ez egy elbeszélő történet, nem kell szó szerint érteni, de a lényeget kifejezi: elég megrázó élmény volt az, ahogy Isten visszahozta Jónást, ahogy jobb belátásra térítette, vagy mondhatnánk úgy is, hogy fejébe véste mit kell tennie – azért ez a vésős példa is elég durva, még durvább, mint a hányásos, amit annak idején használtak... Szóval értitek: ha kell Isten jól megrázza azt, akit szeret. De nem azért, hogy bántsa, hanem mert a javát akarja, mert szereti, mert fontos neki!

Téged mikor rázott meg utoljára Isten? Másokra is hatással volt ez? (pl. Jónás esetében az egész hajó legénysége és utasai is megtapasztalták és ezáltal megismerték Istent)

Most éppen milyen életszakaszban vagy? Isten akaratában jársz, vagy fel kell rázzon, hogy észrevedd merre kell menni?

Hogyan rázott meg téged Isten?

És ha most rázna meg, az milyen formában lenne?

Lehet példákat írni... hiszen mi is bármikor lehetünk Jónások, akik nem értjük Isten tervét, és akiket hol szelídebben, hol keményebben igazít helyre az Úr.

Dicsőség Neki azért, hogy helyreigazít és nem hagy minket elcsámborogni!!!

Vessződ és pásztorbotod megvigasztal engem” (Zsolt 23)