Medjugorje

máj
30

Érdekes, hogy ma belépve az ldalra a friss topik a Medjugorje videó volt...lázasan rá is kattintottam, hogy ki,mikor volt ott: :D Mert úgy alakult, hogy engem is elhívott a Szűzanya, és olyan csodálatosan, hogy azóta is csak ámulok és bámulok. Egy évvel ezelőtt még 0 érdeklődésem volt Medjugorje fele, kicsit olyan volt számomra ahova csak a rózsafűzért morzsoló öregnénik járnak...azóta én is rózsafűzérmorzsoló lettem...ismét csak a Jóisten humorérzéke Smile Nnnnade, úgy kezdődött az egész, hogy belecsöppentem a munkában a Mária út kiépítése projektbe, volt egy konferencia Máriapócson ezzel kapcsolatosan, ahova nem tudott elmenni aki kellett volna, így utolsó percen engem küldtek el, mert "téged érdekel az ilyesmi". Mondtam, hogy igen, "érdekel", csak volt pár fenntartásom, nem akartam nagyon menni, De azt éreztem, hogy nem lehet véletlen, hogy  Máriapócsra küldenek, uh. elmentem. És már ott nagyon megtapasztaltam a Szűzanya közeltségét, azt hogy közelebb akar vonni magához, szeretgetni, vezetni akar az ő hihhetetlenül szelíd, jóságos módján. Hazajöttem, utána meg a ferences ifin Arthúr atya elmesélte a Medjugoje-i élményeit, mert épp akkor jöttek haza, és egy rózsafűzért is kaptam tőle, amin a kereszt mellett ott volt a Szűzanya képe is. A szerdai közösségen pedig egyik néni rákérdezett, neme akarok menni az ifjúsági találkozóra? Már akkor kezdett gyanús lenni a dolog, mondtam, hogy idén nincs időm, de jövőre mostmár biztos h. el szeretnék menni...méghogy nincs időm...Smile)) hát nekem nincs is, de a Jóistennek nincs lehetetlen, ezt ismét bebizonyította.  És így megérlelődött bennem az elhatározás, hogy nnna, el szeretnék menni Medjugorjéba. Hétvégén hazamentem, és mondtam édesanyámnak, h. jövőre muszály elmenjünk, ő annyira nem volt lelkes, de mondta h. jó, addig még sok idő van, meglátjuk... Ez péntek volt, másnap felhív egyik barátom, hogy őket nagyon hívja a Szűzanya Medjugorjába, de kellene még ember az autóba, neme megyek el...hát, majdnem leestem a székről, meg akartam kérdezni. h. honnan tudja, h. el akarok menni??????....Máskor kapásból elutasítottam volna, hiszen sem szabadnapom, se pénzem... nade mondanom sem kell, hogy a munkából lazán elengedtek, csak "úgy" megkaptam azt a pontos összeget amire az úthoz szükségem volt, és "furcsa" módon az útlevelem is éppen addig volt érvényes amíg az út tartott. Az ott töltött idő, az ott kapott kegyelmek talán egy új bejegyzés témája lesz. Annyi biztos, hogy ha kinyitjuk a szívünket a Jóisten fele, akkor Ő nem ismer lehetetlent, tanít, vezet, és lassan, tapintatosan, ahogyan csak Ő tud ismerteti meg magát velünk, nyilatkoztatja ki magát. Érdekes az is, ahogyan megtérésem után először "megismertem" a szerető Atyát, és a megváltó Krisztust, utána a Szentlelket "mutatta be" nekem nagyon intenzíven, most  meg a Szűzanyával alakított ki egy hihetetlenül mély anya-lánya, lány-lány barátságot.

Dicsőség Neki...ez nem elég, nincs is szó, amivel ki tudnám fejezni ezt a túláradó szeretetet és hálát...!!!!!!!!!!!Smile)))))