Érzéssel vagy ésszel. Gondolatrostok

jún
26




Köszöntelek bennetek!

Egy gondolat ütött szeget a fejembe a minap. Azt olvastam egy könyvbe, hogy a az ember érzései nagyon meghatozzák az életről a pillanatról, vagyis élethelyzetekről alkotott képét. Elgondolkodtam egy kicsit es rájottem, hogy valóban ha csak azt nézzuk, hogy a bennünk levő vágy valami megfogható dolog fele sosem oltható ki, amitől a boldogságom várom. Mármint ha vágyodom egy diploma után, majd boldog leszek ez délibáb, mert a diplomát követő kirándulás után és az azt követő kapcsolat után és az azt kovető kónyv után és azt azt követő... szóval ez nem megy ha óráról vagy elektromos kütyürol van szó se. Azt mondta az író, hogy az ember hajalmos elkényelmesendi ha meg van mindene de egy életterületen sérelmet kell elszenvednie, akár a depresssziot is képes megközelíteni, viszont ha indulásból nincs meg mindene akkor örülni tud minden apró jónak és könnyebben dolgozza fel a sérelmeket. Ok, tudom ezek mind már régen átrágott és majdnem közhelyes dolgok, most mégis újmódon értelmeztem az életemre vonatkozóan és ezért vettem a bátorságot megosztani veletek.

Szóval túl nagy az elvárásom az élettemmel kapcsolatban, ha nem jól viselem az apró bosszúságokat, mármint azok mellett látnom kell azt is, hogy a többi életterületemen nincsenek nagy gondok. ldáúl ha nézetelteresem volt az egyik barátnőmmel nem azt jelenti, hogy még egy keresztszemes mintat se vagyok képes kivarrni rendesen... ok sarkítok de értitek...

A média eszközei nagyvonalakban az érzéseimre próbalnak hatni, hogy meghatározzák mire adjam ki a pénzemet és mivel töltsem el az időmet. Ha nem is rájuk de sok helyzetben az érzésimre hallgatok. Persze lesnem kell a szükségleteimet, hogy jól etessem és rendbe tarsam testemet, de hól vannak ennek határai? Azt már tudom, hogy túllehet esni a lónak a túlsó oldalára, ha falánk leszek vagy önző, vagy hiú, vagy betegesen beteg vagy divatmániás stb... De akkor meddig lehet elmeni? Mikortól ne figyeljek az érzéseimre?

Sokat tanúltam az elmúlt évkben az Úrtól, a Bibliból, az önmegtartoztatásról és tényleg a rendszeres böjt is egy teljesen új, az érzelmek hatásaitól tárgyilagosabb életmód tárúlt elém. A Tizparancsolat is utat mutat es kereteket a vágyaim féken tartásához. De akkor visszaérkeztem mit kezdjek a nagy elvarasaimmal az életről. Azt mondja a Bilia: “Aki szereti a maga életét, elveszti azt; és a ki gyűlöli a maga életét e világon, örök életre tartja meg azt.” Jn12:25 Ez kemény. Beütöttem az online Biblia keresöbe az e”érzés” szót amire kidobott 6 igeverset, majd az “érzelem” szót, aminek eredmenye 0 volt majd az “értelem” szót ami 54 helyen szerepel a Bibliában... Smile Huuuuuu huu

Azt vonom le következtetésként mind a keresztény íro, mind a nagy kutatásom eredményeként magamnak, hogy újra tudatosan időt kell szánjak arra, hogy Istennek hálát adjak azokért a dolgokért amik most nekem természetesek. Gondolok az időt nem jelző izületeimre, vagy a látásomra, a hangomra, az ép elmémre, a szívverésemre, vagy a helyes hormontermelésemre, a családomra, a barátaimra, a számítógépem müködőképességére stb... Így majd a problémák esetén tudjam, mi az amiért viszont hálás lehetek. Mert az érzéseim nem vezetnek igazából sehová, azt gondolom erre mondják az emberek sodorja az ár, viszont ezzel ellentétben az Úrnak terve van velem! Edesápámtól tanúltam egy igen bölcs mondást: Aki bogár után megy szarba ér.

ui. Elnézéstst az illetlen kifejezésért. Nem tudom számodra mit mondott ez a kis megosztás, de örömmel venném a hozzászólásodat!