Finomságok

Finomságok

Imádkozzunk-e étteremben étkezés előtt?

Minden keresztény átélte már azt a nehéz pillanatot, amikor nem vallásos társaságban étkezéshez kezdve hirtelen elbizonytalanodott: „Imádkozzam evés előtt, mint otthon, vagy ne?” – Egy egykori ateista gondolatai.

Ebben a helyzetben sokan a biztosabbnak tűnő kétértelműséget választják: magukban mondanak asztali áldást, lehajtott fejjel, olyan testhelyzetben, ami éppúgy lehet az imádság kifejezése, mint az emésztés illedelmes formája. De vajon tényleg ez a helyes viselkedés?  

Az észrevétlenül lopakodó új globális etika

A berlini fal leomlása óta globális kulturális forradalom zajlik a világon. Egy új, „kereszténység utáni” erkölcs új kifejezései, normái, értékei, életsílusai terjedtek el és váltak globálisan irányadóvá. Az új etika jelszavai megtévesztően hasonlóak a keresztény szeretetparancs alapelveihez, tartalmuk mégis különösen más. Rendkívül fontos, hogy keresztényként tudatosítsuk, mi is történik körülöttünk; fontos, hogy felismerjük a csúsztatásokat, az eszmei hátteret, és fellépjünk az igaz, krisztusi értékek védelmében.

máj
25

Termés

Én vagyok az igazi szőlőtő, Atyám pedig a szőlőműves. Minden szőlővesszőt, amely nem hoz rajtam gyümölcsöt, lemetsz, és minden termőt megtisztít, hogy többet teremjen... Maradjatok bennem, és én tibennetek. Miként a szőlővessző nem tud gyümölcsöt hozni önmagától, ha nem marad a szőlőtőn, úgy ti sem, ha nem maradtok bennem... Aki bennem marad, és én őbenne, az bő termést hoz, mert nélkülem semmit sem tehettek. (Jn 15,1-5)

Hogy is állok én ezzel?

Látszanak-e az életemben a gyümölcsök. Ha visszanézek az elmúlt fél évre, növekedtem-e szeretetben, örömben, békességben, türelemben, kedvességben, jóságban, hűségben, szelídségben, önmegtartóztatásban? (vö.Gal5,22)

Teremni vagy elszáradni?

Húsvét

Bizonyára mind tudjátok, hogy Húsvét nem vasárnap kezdődik, hanem a szent három nap minden szertartása (nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat) erre irányul.

Jézus az utolsó vacsorán megalapította az Oltáriszentséget, Júdás ekkor már meg volt egyezve a főpapokkal, hogy kiadja Jézust. Elfogatása, elítéltetése, kínszenvedése, halála és feltámadása szétválaszthatatlanul összetartozik. A feltámadási szertartásban csúcsosodik ki, amikor újra és újra átélhetjük a liturgiában, hogy a világosság legyőzte a sötétséget, az élet győzedelmeskedett a halál fölött, Isten irgalma a bűn hatalma fölött.

"Áldott ez az éjszaka, mely ma szerte az egész világon a Krisztusban hívőket a világ tévelygéseitől és a bűnök homályától elválasztván, a kegyelemnek átadja s a szentek közösségébe kapcsolja őket.

Áldott éj, a halál bilincsét ekkor törte szét Krisztus, és az alvilág mélyéről mint győző tért vissza. Mert semmit sem érne földi életünk, ha a megváltás ránk nem árad." - énekli a pap a húsvéti öröménekben.

Vége a nagyböjtnek, az isteni irgalom kiáradt az egész emberiségre és mindenkit meghív, hogy merüljön el az Ő szeretetének tengerében!

Urunk, végtelen hálával tartozunk neked! Adósaid vagyunk, hiszen nem csupán földi életünket, de örök boldogságunkat is neked köszönhetjük. Mivel hálálhatnánk meg mind azt a jóságot, amellyel felénk vagy?

"Aki a dicséret áldozatát mutatja be, az tisztel engem" - Zsolt 50,23a

 

Milyen áldozatot kér Isten? válasz: A ... áldozatát. (ékezet nélkül)

Ha bejelentkezel akkor a cikk rejtvényét beküldheted. A beküldött helyes megfejtések alapján jelvényt szerezhetsz a profilodnak.

Nagyböjt 5.hét

Megvetett volt, és utolsó az emberek között, fájdalmak férfia és betegség ismerője, aki elől elrejtettük arcunkat. Megvetett volt, és nem becsültük őt. Pedig a mi betegségeinket ő viselte, és a mi fájdalmainkat ő hordozta... őt a mi vétkeinkért szúrták át, a mi bűneinkért törték össze, a mi békességünkért érte fenyítés, és az ő sebe által gyógyultunk meg... az Úr őrá rakta mindnyájunk bűnét. Megkínozták, és ő alázatos volt, nem nyitotta ki száját... Istentelenek között adtak sírt neki, és gazdag mellett, amikor meghalt... /Iz 53/

Döbbenetes, milyen pontossággal írta le Izajás próféta Jézus kínszenvedését kb.500 évvel azelőtt, hogy megtörtént volna!

Nagyböjt 3. hét

Benedek pápa nagyböjti üzenetéből: