eva blogja

már
20

Ezt gondolom a nagy figyelmeztetésről

Kedves testvérek,
fiatalok és felnőttek fel szoktak keresni a "Nagy figyelmeztetéssel" kapcsolatos kérdésekkel... Sokan vannak összezavarodva.
Már ez önmagában elég jele annak, hogy ez nem valószínű, hogy Istentől van...

Úgy gondolom Jézus mindig is elsősorban józanságra tanít mindenkit és a Keresztirányban mi is mindig azt tanítottuk: a természetfeletti a természetesre épít! Tehát előbb a józan eszeddel vizsgálj meg mindent!
"ne veszítsétek el rögtön józanságotokat, és sem lelki kinyilatkoztatás, sem állítólag tőlünk eredő mondás vagy levél ne ijesszen meg benneteket, mintha az Úr napja már küszöbön állna" 2Tesz2,2

Fontosnak tartom, hogy hozzászóljak ehhez a témához, s ha azt látjátok, hogy bárhol zavart keltett a Nagy figyelmeztetés, bátran továbbítsátok soraimat, és nyugtassátok meg a testvéreket!
Aggasztónak találom, hogy sokakban kétségek merülnek fel Ferenc pápával kapcsolatban - hiszen a figyelmeztetés most nyiltan ez hirdeti:
"Nem Én jelöltem ki ezt a személyt, aki azt állítja, hogy az Én Nevemben jön.

már
6

Isten sátra

"Az Úr szemtől szemben beszélt Mózessel, ahogy az ember a barátjával beszél. Azután visszatért a táborba, szolgája azonban, az ifjú Józsue, Nun fia, nem hagyta el a sátort." (Kiv 33,11)
Mózes kijárt az Isten sátrához, megbeszélni Istennel a nép dolgait, és amikor visszatért, ragyogott az arca. Egy idő után el kellett takarnia arcát, mert a népet félelem fogta el. Isten dicsősége sugárzott Mózes arcáról - aki Isten barátja volt.
Milyen jó nekünk, hogy mind Isten barátai lehetünk! Hogy szemtől-szembe bármikor beszélhetünk Vele! Lelki szemünkkel minden nap láthatjuk, lelki füleinkkel minden nap hallhatjuk Őt! Hát nem fantasztikus?!
Az ifjú Józuse nem hagyta el a sátort!!!
Nem véletlenül lett ő Mózes utódja, aki bevezette a népet az ígéret földjére...
Isten sátra ott van a szívedben! Közelebb nem is lehetne!
Látogasd hát meg Őt minden nap!
Rád vár!

már
6

Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják az Istent

Szent Theophilus antiochiai püspöknek Autolycushoz írt könyvéből:

Ha valaki azt mondja: Mutasd meg nekem a te Istenedet, én azt válaszolom neki: Mutasd meg nekem előbb a te emberedet, és én azután megmutatom neked az én Istenemet, így lesz aztán nyilvánvalóvá, hogy lelked szeme lát-e, és szíved füle hall-e.
Amint ugyanis azok, akik testi szemükkel látnak, felfogják a földi dolgokon végbemenő változásokat, vizsgálják a dolgok közötti különbségeket, így: a fényt és a sötétséget, a fehéret és a feketét, az alaktalant és a szép formájút, az egymáshoz illőt vagy nem illőt, a szabályosat vagy szabálytalant, a tagjaiban arányosat vagy csonkát, s ugyanez elmondható a füllel kapcsolatban a hangok magasságáról vagy mélységéről, illetve a vidám hangzatok megkülönböztetéséről: ugyanígy működik a szívnek a füle és a léleknek a szeme is, hogy Istent érzékelni tudja.

dec
18

József álma

Elgondolkodtatott, amit ma prédikált István atya a Roraten: József igaz ember volt - inkább magára vállalta azt, hogy ő a "gonosz", aki magára hagyta Máriát a gyerekkel, minthogy nyilvánosságra hozza azt, hogy nem az ő gyereke, és ezzel Máriát is, a gyereket is halálba küldje.
Ez nagy jele a szeretetnek, mikor a másik ember bűnét is magára vállalja valaki, csak hogy megmentse a haláltól... (nem véletlenül lett pont ő Jézus nevelőapja)
De van még valami.
József töprengett, és döntött: elhagyja Máriát. És miután döntött, csak AZUTÁN jelent meg neki álmában az angyal. Pedig szólhatott volna korábban is. De nem. Isten megvárja, amíg döntünk, amíg megharcoljuk a döntéseinket. Ha jól döntöttünk, támogat benne, békét ad, megerősít, vezet. Ha rosszúl, akkor figyelmeztett: bezárja az ajtókat, nyugtalanságot kelt bennünk, ha nem is angyalokat, de embereket küld, akik figyelmeztetnek...
Mindenképpen szól, nem hagyja annyiban...
Természetesn csak akkor, ha "igaz emberek" vagyunk, vagyis az "igaz úton" járunk = Isten akaratát keressük. (ne értsd félre, nem a bűnös döntésekről írok itt, bár olyankor is szokott "szólni" a lelkiismeretünk által, általában előre!)

máj
28

ApCsel 2,47

Sokszor olvastam az ApCselt, ezért úgy döntöttem, most más fordítást is kipróbálok. Nagyon érdekes Smile

Protestáns fordításra akadtam, amelyben egészen másként hangzik az ApCsel 2,47 egyik része. A Jeromosban és a SZIT-ben is azt írja: "az egész nép szerette őket". De ebben a fordításban ez így hangzik: "kedvesek voltak az egész néphez".

Persze, hogy szeretik azt, aki kedves Smile

Legyünk hát kedvesek, mert a mi Istenünk is kedves hozzánk.

Hozzuk mi is a kedvesség gyümölcsét! (Gal 5,22)

"Ha a Lélek szerint élünk, viselkedjünk is a Léleknek megfelelően" (Gal 5,25)

máj
25

Türelem...

Scheck atya Tenkéről tegnap este egy nagyon jó tanítást tartott a pünkösdi kilenced keretében a Szentlélek gyümölcseiről.

Ami számomra most nagyon elgondolkodtató és erőteljes volt az, amit a TÜRELEM-ről mondott... Előre féltem attól, hogy megint türelmet fogunk kérni Istentől, hiszen amikor ezt kértem mindig olyan helyzeteket adott, amiben türelmesnek kellett lenni és már úgy éreztem elég! Most már elég türelmes vagyok (persze tudom, hogy nem, de a szitukból már elegem volt), most már nem kérek több türelmet, legyen kicsit csend és nyugi... Tongue

Scheck atya elmondta, hogy minden gyümölcs kapcsolatban van egymással, mint egy láncnak a szemei, ha egyiket kiveszed az egész lánc elszakad és a többi is elszáll...

Szóval türelem... (közbe igyexem rövid lenni Tongue)

máj
23

van hatalma?

A mai igében Jézus értünk imádkozik, a tanítványokért, hogy az Ő öröme teljes legyen bennünk és hogy az Atya szenteljen meg minket az igazságban. (Jn17,11-17)

Kicsit korábban is, amikor a barátságunkról beszél azt mondja "Azért mondtam nektek ezeket, hogy az én örömöm bennetek legyen, és örömötök teljes legyen". (Jn15,11)

Néha mégis olyan kicsi  a hitünk... azt gondoljuk "igen, Isten valóban csodákat tesz, örömöt ad... másoknak... mindig csak másoknak". Ha nem is mondjuk ki, sokszor ott a kérdés: na és én? Van-e hatalma, hogy engem is megszenteljen, engem is boldoggá tegyen? Vagy inkább megkeresem én magam a boldogságot? Ahol, ahogy tudom?

Tetszenek nekem Pál szavai:

máj
22

Hova nézek?

Majoros Tibi volt ma nálunk és a pünkösdi 9-ed keretén belül tartott tanítást. És hát ahogy az lenni szokott, Jézus szólt általa Smile

A következő mondata érintett meg nagyon:

"Amikor magamra nézek, nem látom Istent, de amikor Istenre nézek, az Ő szemében jól látom magamat".

A kilenced számomra egy kicsit ilyen számvető időszak is: mit kezdtem azzal, amit eddig adott nekem a Szentlélek, mit használtam abból, amit kaptam, építettem-e vele az Egyházat?

Visszanézve tényleg ezt látom: azokban az időszakokban, amikor magamba fordultam, a magam bajával voltam elfoglalva, nem láttam Istent: hol van, mit cselekszik, miért enged meg dolgokat. De amikor sikerült felemelni a tekintetem, és Istenre figyelni, akkor kezdtem látni, megérteni, vagy ha nem is értettem, de mindig öröm és béke töltött el, megnyugodtam...

máj
17

Isten egyetemes terve Pál szavaival

Olyan hálás vagyok Istennek, olyan hatalmas! Hihetetlen, de hónapok óta azon vesszük észre magunkat a HAT-képzősökkel, hogy az olvasmányok rendesen egybeesnek a témáinkkal! Isten végtelen nagyságában mindent átlát és bár ez nem hú, de fontos, számunkra megerősítés és ajándék, annak jele, hogy jó helyen vagyunk és jó, amit teszünk.

Múlt 7végén Panorámakép volt, átnéztük Isten egyetemes tervét és a mi helyünket benne. Az igaz hitről és a vallásosság látszatáról, Isten igaz megismeréséről is szó esett és mindnyájan egy mélyebb megtérésen mentünk át.

És mit ad Isten? Pál pont erről beszélt az Areopáguszon, aminek az olvasmánya pont most esedékes. Hát nem fantasztikus?

Apcsel 17:

máj
15

Zsolt 149,2

"Örvendezzék Izrael az ő alkotójának"

Milyen jó örülni az alkotómnak, hogy megalkotott, hogy vagyok! S nem csak megalkotott, hanem csodálatosnak alkotott, igazi remekmű vagyok Smile De jó!

Hát nem csodálatos, hogy van egy alkotónk? Méghozzá nem holmi pancser, hanem a legfőbb művész, a művészek művésze, akinél csodálatosabb és ügyesebb nincs az egész világmindenségben!

Örvendezzünk az alkotónknak! És annak, amit alkotott: saját magunknak!